2009. szeptember 17., csütörtök

Segííítsééég!!!!

"Nem akajok ajudniiiii!" Kb. két hete ez a szlogenje egyszem gyermekemnek a délutáni alvásnál. Már arra vetemedtem, hogy jótanácsokat keresgéltem a neten, persze eredménytelenül. Megőrjít, mert délután meg már nem tud járni, beszélni, viselkedni stb. Akinek volt (van) ilyen gondja, tudja miről beszélek. Próbáltam szépen, csúnyán, ígértem szépet, csúnyát, akár az eget az égről, de semmi nem vezet eredményre. Ezen gondom előtt mindig délelőtt főztem, takarítottam, játszottunk itthon, most megpróbáltam, hogy egész délelőtt fárasztottam, játszótér, séta, nézelődés....de semmi. Előfordul, hogy kb. 4 óra (mert kipróbáltam, hogy meddig bírja) szenvedés után aludt el. Az is, hogy 5-kor raktam le és még sok verzió....szóval....segííítsééég!!!!
A szobatisztaság azt hiszem most válik majd tökéletessé, már 3 napja nem adok neki Leavolacot és így is van kaki minden nap. Ma úgy döntöttem, hogy többet alváshoz sem adok neki pelust, lehet, hogy egy-két matracmosás beugrik, de talán nem. Mert ugye egyébként üres a pelus reggel, de van nekünk az a bizonyos Murphy nevű ismerősünk, akivel már mindenki találkozott.
Nagyon oda kell figyelnünk mostanság, hogy mit mondunk és kiről, mert jönnek a kellemetlen helyzetek. Fiam dumái:
(megbotlik a folyosón, persze a saját lábában)
-Botjok, mint a f.sz!
Mostanában szerencsére a f.sz szót az állattal helyettesíti, ami így hangzik:
- Botjok, mint ájjat!
- Annyit tettéj já, mint ájjat! (mármint kakaót a palacsintára, mert mostanában hetente egyszer legalább efféle igénye kielégítésre kerül)
Minap valakiről beszéltünk, akit nem ismer, így hangzott a párbeszédünk:
- De melyik bácsi, anya?
- Kicsim, nem ismered.
- De, mejem is!

Van egy kis lisztérzékenység gyanúnk, de erről, majd, ha már tudunk biztosat.

Néhány kép:
Amikor Zénó fest:
Póz anyának:

Apával a játszón: (apa lelkes)

És apa gyereket sétáltat Kismartonban:

0 megjegyzés: