Jaj

Ismét sikítva könyörgök valami igazán hatásos segítségért, tanácsért. Ma egy olyan napja volt Zénónak, ami nálam végkimerülést, hajőszülést (azt is kitéptem), nyugtatókért könyörgést és bocsánatért könyörgést okozott. Bocsánatért főleg a szomszédokhoz esdeklek, mert ma nem kevés ideig és nem kevés decibelt kellett elviselniük. Ma semmit, de semmit nem sikerült kisfiamnak megcsinálni amit mondtam neki, de ez nem is volna baj, de csak olyan dolgokat csinált, amit nem szabad és semmi nem segített. Nem jött be a szép szó, nem jött be az elterelés (pedig sok mindennel próbálkoztam), nem jött be az ígérgetés, a fenyegetés, az eréjes rászólás, az üvőltve rászólás, a kezére csapás, a seggére csapás. Ma folyamatosan ütött engem, kinyomta az apja tusfürdőjét a csapba, majd szappannap kenegette, egész nap köpködött (amit pedig kimondottan gyűlölök), a tükörre köpve két kézzel kenegette, meztelenre vetkőzött és nem volt hajlandó felöltözni. És még sorolhatnám tovább...Rémisztő volt. volt amikor tehetetlen dühömben sírni kezdtem, de ez sem billentette ki őfelségét. (bár ezt azért sajnálom, de így a 31. héten, tele terhességi hormonokkal nehéz visszafogni magam)
És azt is nagyon sajnálom, hogy este nem sikerült elmennem barátnőmmel beszélgetni egyet, mert apa nagyon fáradt és kimerült mostanában és ne hagyjam neki itt a kisfiúnkat esti eltevésre. Ezt meg most itt nem kommentálom, de majd igen egy más fórumon. Faszom. (ez azért kicsúszott)