Kisfiam műszaki érdeklődése, már azért is meglepő, mert én mondjuk műszakilag épp csak be tudok kapcsolni dolgokat, ha rá van írva a gombrra, hogy ki és be, vagy on és off vagy valami hasonló. Jó, mondjuk apának van némi tehetsége a műszaki dolgokhoz, bár nem az a bütykölős típus. Na, Zénó ennek ellenér nagy érdeklődést mutat minden iránt, aminek gombja van, vezetéke van, vagy neadjisten össze lehet dugni, vagy szét lehet szerelni. Vannak kiszuperált mobilkészülékek, amikhez megvannak a töltők is és ő tévesztés nélkül a választja ki adott készülékhez a megfelelő töltőt. Manapság a legtöbbször elhangzott szó itthon a dugom, a dugni, a dugtam és a dug szónak ezernyi változata. Hát nem tudom ezt mire vélni....:)))Imádja a hificuccokat, a többi gyerekkel ellentétben ismeri a magnó működését és szintén tévesztés nélkül a megfeleő módon helyezi be a akazettát. Na, nem mondom, akkor kicsit haragszom, amikor a gyereket kihúzott szalagok alá temetve meglátom. Ugyanis én még hűn hallgatom leánykorom kazettáit. De hát ezt is meg kell érteni, mert hiszen tudnia kell a megfelelő működést megismerni csak úgy lehet, ha szétberhelünk dolgokat és jól megnézzük a belsejét.

Ezek a képek persze lehet, hogy csak arra magyarázat, hogy ő DJ lesz.

(A képek Sopronban készültek barátnőmnél, ahol felettébb sok időt töltött a hifi előtt, majd amikor teljes hangerőn megszólalt az fürge nyúlként ugrott arrébb és azt monta: IJEDTEM.)

Tegnap mikor véletlenül majdnem felrúgtam Zénót, ő egyensúlyát megtartva nyögte nekem, hogy BOCS. Ilyen okos és rendes, és szép, és intelligens az én (!!!) kicsi fiam. És reggel mikor feltettem neki ébredés után a szokott kérdést, hogy jól aludt-é ő válaszolta, hogy IGEN, ÁMODTAM, JOSSZAT.

Hát így vagyunk. Szejetem.