Apa, nem

Zénó minden reggel, ha ébren van, amikor elmegy az apja, dühös lesz és tépi a ruháját, vagy földhöz vágja a keze ügyébe kerülő első dolgot. Ma reggel is így tett és legörbült szájjal mondta: APA, NEM. Hát szóval így kezdődik a mondatokban beszélés. Azt hittem megzabálom és az apja is rendesen elérzékenyült.

Szombaton esküvőre megyünk Vácra. Úgy gondoltuk, hogy most már megengedhetjük magunknak azt, hogy Zénót itthon hagyjuk Mimával(mami), és így tényleg el tudjuk magunkat egy kicsit engedni. Legalábbis én, mert apa amúgy is elengedné magát. Csakhogy mivel ez Vácon van, így gyermekünket 2 napra itthon hagyjuk. Szombat reggel elindulunk és vasárnap este megérkezünk. Mivel ilyen még nem volt tele vagyok parával, pedig tudom, hogy mamával a legjobb kezekben lesz. Ráadásul most erőteljesen éli az anyás korszakát. Mindig azt mondtam, hogy kell ilyen mert a gyereknek le kell válni szépen fokozatosan anyáról, de most mégis valahogy ...Pedig sokszor volt már, hogy egész napra itthon hagytam, de az más volt. Mindegy gondolom majd naponta 10x felhívom a mamát (persze erről majd a pasim megpróbál lebeszélni és lehet, hogy igaza is van), és kb. félóránként kezdek el aggódni, hogy mi is van vele.
De azért azt is remélem, hogy nagyon jól fogjuk magunkat érezni, hiszen az ország minden tájáról összesereglenek a barátaink. Olyan ritka az ilyen.

Kispocok, pedig észre sem fogja majd venni, hogy nem vagyunk itthon. Igaz???