Balaton

Nyár végi nyaralásunk, nem túl melegre, de jóra sikeredett. Rövid volt, mint az összes idei kiruccanásunk, de élveztük. Balcsiba fürdés nem volt, helyette édesem kiskádban fürdőzött(lásd a képen), és játszóterezés volt, meg kirándulás, de mindent élvezett.

(másik kép Zé anyával)

Az alvás macerás volt, hisz a mobilház amiben voltunk éppen megfelelt, de a szobácskák mérete nem volt túl nagy. Zénó kiságyát berakva a franciaágyunk végébe már csak fél négyzetméternyi hely maradt, ahol besurrantunk az ágyunkba. Az én combméretem már erősen szorult az ajtó és az ágy között. Mindegy megoldottuk és nem volt gáz. Zénó, mint rendesen éjjel 2x fent volt, majd lassan már megszokom, hogy hajnalban mellettünk alszik el. De itthon már minden a rendes kerékvágásban ment éste egyedül aludt el és egész éjjel nem volt fent. Ennek én nagyon örültem, mert már hulla voltam.

Hazafelé kirándultunk Tihanyban és ami leginkább elvarázsolt engem az a belső tó és az onnan nyíló kilátás. Persze az apátság is a szokásos lebilincselő élményt nyújtotta. (((((És azt is megtudtam, hogy a Berkes Gabinak(Első Emelet) harapós a kutyája, mert amikor a gyerekek meg akrták simizni felhívta rá a figyelmüket. És azt hiszem kissé meg is van fázva, mert nagyokat tüsszentett...))))De ezeket tényleg csak zárójelben.

És az én örök álmom és csodálatom tárgya a Káli medence felé vettük az irányt és mint mindig most is csak bámulom a hegyeket körben, és azt a vidéket, aholszeretném leélni a nyugdíjas napjaimat. Kővágóőrs pont az a hely, amit kiszemeltünk, csupa vörös kőből épült, nádtetős ház. Imádom. (most meg is nézek néhány ingatlanost, hogy mennyi lehet ott egy ház...nem röhögni ki, csak álmodozom)

Aztán megálltunk Sümegnél a vár alatt, mert Gerti barátnőm kisfiának be lett ígérve egy várnézés. Mi anyáztunk rendesen, mert nem kis emelkedővel kellett megküzdenünk míg felértünk a várkapuhoz, és közben cipelni járni még nem tudó kisfiamat, mert a bazaltokon a kocsi sem lett volna könnyebb. Na, a várkapuban aztán elment minden kedvünk, mert a néni bejelentette, hogy 1500 forint a belépő...anyád.Az úgy összesen nekünk kb. ha a gyerekek keaptak volna kedvezményt...úgy 7-8 ezer lett volna. Na akkor jött Boldizsár meggyőzése, hogy nem is olyan jó most a vár és eljövünk amajd máskor, ha lovagi játékok is lesznek...kicsi sírás...de sikerült a ráduma.

Aztán hazafelé édes drágám végre elaludt.

Ma meg jött az én napom...mosás...pakolás...vasalás...stb. nem is részletezem.

Ma mégsem voltam vezetni, majd holnap 4kor. De a vizsgára már bejelentett az oktatóm, jövő csütre.