A múlt hét és a jövö hét

A héten szünet volt az iskolákban és az oviban Zé uncsitesóinak, úgyhogy Főleg Lizus sokat volt itt nálunk a mamával. de volt olyan nap is, amikor mindenki itt volt nővérkém jelenlegi családjából. Csütörtökön az apósom (életem szerelmének édesapuja) 70 éves volt, úgyhogy este elmentünk vacsizni. Na, az étteremválasztás nem volt a legjobb, de jól éreztük magunkat. És mindeközben kicsi fiam a Mimával ott aludt nővéreméknél. Na, gondolható, hogy az én parázásom ellenére nem volt semmi gond vele, hiszen volt ott sok gyerek, Mima, úgyhogy az avatás (először máshol alvás anya nélkül) jól sikerült, kisfiam édesdeden átaludta az éjszakát. Pénteken délelőtt mentünk érte, mert vittük a sebészetre, hogy a dokibácsi kontrollálhassa a heréjét. szerencsére minden ok. Kicsit visszatapadt a fitymája, egy könnyed mozdulattal azt is helyrehúzta a dr-bácsi. Sírás az volt, már mikor az ágyra feküdt, de hát sajna ez van. Szívem szakad meg, de muszály. Aztán délután mentünk egy temetős kört, nagyszüleimhez Jákra, szentpéterfára, és apuhoz is beugrottunk letenni a sírdíszt. Ma csak ide Szhelyre megyünk a temetőbe Apumhoz és gyújtok gyertyát még mindazokért akiket szerettem(tek) de már nincsenek velünk. Családi program lesz, jön mindenki ide hozzám délután. Holnap pedig drágám szüleivel megyünk Győrbe és környékére szintén gyertyát gyújtani. Egész napos szintén családi program lesz. Hétfőn pedig szokásos negyedéves nephrológiai kontroll Zénóval Zalaegerszegen. Vérvétel és társai. Na és jövő héten még kap egy pár oltást is a drága kisfiam. Már előre rosszul vagyok tőle és sajnálom, hogy ki van téve mindennek. Remélem jól vészeljük át a dolgot. Majd jövök és írok.