2009. január 30., péntek

Szörnyű dolog történt velem szerdán...fogorvoshoz kellett mennem. És ami még szörnyűbb, tegnap már ki is esett az ideiglenes tömésem, úgyhogy ma újra kell mennem. Jaj-jaj-jaj. Borzalmasan utálom...De mikor szerdán voltam épp azon gondolkodtam, hogy a fogorvosok a leghatalmasabb emberek a világon, mert az emberek 90 %-a retteg tőlük, legyenek bármilyen kis filigrán doktornők, mint az enyém. Én az a típus vagyok, aki egyébként nagyon bírja a fájdalmat, de a fogorvosnál már ahhoz is érzéstelenítőt kérek, hogy beüljek a székbe...szóval nekem ma nagyon rossz lesz. Szegény én, és igenis kérném a sajnálkozó sóhajokat.

Zénóval egyébként minden rendben, néha hárfázik az idegeimen, most a legújabb nála, hogy mindig fel kell vennem. ANYAKÓ, EMEJEM!!! felkiáltásokat hallok egész nap.
Alvás rendben, lezajlottak a rémálmos éjjelek, szerencsére, bár minden nap elkészítem magam mellett a helyet, hogy ne éjjel kelljen, mikor átviszem. Na, megyek főzőcskézni. Tárkonyos ragulevest, és még nem tudom mit.

0 megjegyzés: